Elkészült a legújabb országos iskolai menzakörkép

Az elmúlt három évben csökkent a közétkeztetésben kínált ételek só- és cukortartalma, több zöldséget és gyümölcsöt kínálnak a gyerekeknek, számos új étel jelent meg a menzákon és a szolgáltatók törekednek arra, hogy a hagyományos ételeket egészségesebben készítsék el – ez derült ki abból a hatásvizsgálatból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO megbízásából készített el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). A 2015 óta kötelezően alkalmazandó közétkeztetési rendelet életbe lépése óta eltelt időszak tapasztalatait ismertették az OGYÉI munkatársai egy szakmai konferencián.

Az egészséget támogató iskolai környezet érdekében a kormány az elmúlt években számos intézkedést léptetett hatályba, ezek közül az egyik leghangsúlyosabb a közétkeztetésben kínált ételek összetételének szabályozása volt. A 2015 szeptemberétől kötelezően alkalmazandó közétkeztetési rendelet előírásaival a kabinet a gyermekekre fókuszált, ugyanis az egészséges táplálkozás alapvető fontosságú a fejlődésükhöz, mentális, szociális és fizikai jólétükhöz. A megfelelő étkezés javítja az iskolai teljesítményüket, mérhetően csökkenti a betegségek miatti hiányzásokat.

Mivel a gyermekek idejük jelentős részét az óvodában, iskolában töltik, és a napi energiabevitelük 35-65 százalékát itt fogyasztják el, a köznevelési intézményeknek kiemelt jelentőségük van az egészséges táplálkozás feltételeinek biztosításában és az egészséges életmód kialakításában. Az intézmények táplálkozás-egészségügyi környezetének javítása és egészségessé tétele hosszú távú befektetést jelent az egészségbe, aminek pozitív hatásai a felnőttkorra is kihatnak.

A közétkeztetési rendelet bevezetése előtt több alkalommal − 2008-2009-ben és 2013-ban − is felmérték a közétkeztetés helyzetét Magyarországon. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felelt meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Ez megerősítette azt az elképzelést, hogy a közétkeztetés szabályozásához önálló rendelet megalkotására van szükség. A három éve hatályba lépett rendelet 10 napos ciklusokban határozza meg a különböző élelmiszerek felhasználásának gyakoriságát. Szabályozza a nyersanyagok mennyiségét, az alapanyagok minőségét, és rögzíti azt is, hogy minden nap kell tejet vagy tejterméket, zöldséget-gyümölcsöt, továbbá gabona alapú, ezen belül pedig teljes kiőrlésű élelmiszereket adni a gyermekeknek. Az „üres kalóriát” tartalmazó cukrozott ételeket, italokat, valamint a sófogyasztást is korlátozza. A jogszabály kötelezővé teszi a szakorvos által igazolt, diétás étkezést igénylők számára a megfelelő étrend biztosítását is.

Annak érdekében, hogy a rendelet eredményessége mérhető legyen − az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között létrejött kétoldalú együttműködési megállapodás alapján −, 2017-ben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet lefolyatta a közétkeztetési rendelet hatásvizsgálatának elemzését. Ma egy budapesti konferencián az OGYÉI szakértői ismertették a vizsgálat legfontosabb megállapításait, és ezzel párhuzamosan egy szakértői diskurzust hívtak életre, hogy a területen dolgozó valamennyi hatósági szakértő és a szakmai társszervezetek képviselői is ismertethessék a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos tapasztalataikat, valamint további megoldási javaslatokat fogalmazzanak meg a közétkeztetés helyzetének javítására.

A hatásvizsgálat főbb megállapításai azt bizonyítják, hogy az iskolai menzákon kínált ételek átlagos sótartalma jelentősen csökkent: ez 2013-ban étrendenként 8,6 gramm volt, mára azonban 6,4 grammra változott. A hozzáadott cukor mennyisége tekintetében is javult a helyzet, az esetek háromnegyedében a WHO által javasolt szint alatt maradt ez az érték. Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, de 2017-ben ez az arány már 82 százalékra nőtt. Tavaly az iskolák csaknem háromnegyedében tudtak naponta biztosítani tejet vagy tejtermékeket: az Európai Unió Iskolatej-programjához 2013-ban még csak az iskolák 47 százaléka, 2017-ben azonban már 70 százaléka csatlakozott. Pozitív változás az is, hogy tavaly az iskolák több mint felében a gyerekek naponta kaptak teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. A közétkeztetők a rendelet előírásai alapján a vizsgált iskolák egyikében sem adtak az ízesített tejkészítményekhez utólag cukrot, illetve szénsavas vagy cukrozott üdítőt és szörpöt sem kínáltak. Fontos és érdekes tény, hogy 2013-hoz képest jelentősen, csaknem a kétszeresére nőtt azoknak az általános iskoláknak az aránya, amelyekben igényelték a diétás étkeztetést. Ezt 2013-ban még csak minden harmadik intézményben, 2017-ben pedig már az iskolák 85 százalékában meg tudták oldani. A felmérés szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az ebédre szánt idő nagyon kevés, a gyerekek sokszor kapkodva fogyasztják el az ételt, átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, azonban 2017-ben is volt olyan iskola, ahol 10 perc alatt kellett megebédelniük a gyerekeknek.

Az OGYÉI több olyan kiadványt is készített, amely a közétkeztetésben dolgozók számára hasznos információkkal szolgál:

− A leggyakoribb kérdések és válaszok a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet kapcsán

− Útmutató a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról népegészségügyi hatósági ellenőrzéséhez

Az OGYÉI a szülők és pedagógusok számára is készített egy, a diétás étkeztetéssel kapcsolatos útmutatót, amely hasznos tanácsokkal szolgál az érdeklődők számára.

2018.09.13.